Sokszor halljuk, hogy „melegszik az éghajlat” — de mennyit melegedett Magyarország valójában? Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és a KSH adatai konkrét számokat adnak. Íme a tények, érthetően.
Több mint egy fok 120 év alatt
A műszeres mérések kezdete (1901) óta hazánk éves átlaghőmérséklete nagyjából 1,2 °C-kal emelkedett. Ez némileg meg is haladja a globális átlagos melegedés ütemét, vagyis Magyarország éghajlata a világátlagnál kicsit gyorsabban melegszik.
Egyre több a hőség, kevesebb a fagy
- 1901 és 2020 között a hőségnapok száma emelkedett, a fagyos napoké csökkent.
- A hőhullámmal érintett napok száma 2015-ben rekordot döntött (39 nap), amit 2019 közelített meg (38 nap).
- A legmelegebb évek többsége az ezredforduló utánra esik.
Mi várható a jövőben?
Az OMSZ klímamodelljei szerint az éves átlaghőmérséklet a 2021–2050 időszakban 1,5–2,0 °C-kal lehet magasabb a korábbi referenciánál, az évszázad végére pedig akár 3,5–4,0 °C-os emelkedés is elképzelhető. Várhatóan tovább nő a hőségnapok és a hőhullámok száma.
Mit jelent ez egy háztartásnak?
Egyre nagyobb lesz a nyári hűtési igény, és érdemes felkészülni a szélsőségekre. A jó hőszigetelés, az árnyékolás és egy energiatakarékos klíma sokat segít. A fűtésnél pedig — Magyarország energiafüggősége miatt — előnyös, ha egy otthon télen többféle forrásból fűthet, nem csak egyetlen energiahordozóra támaszkodik.
Gyakori kérdések
Honnan származnak ezek az adatok?
Az átlaghőmérsékletre és a jövőképre vonatkozó számok az OMSZ-tól, a hőség- és fagyos napok trendje a KSH fenntartható fejlődési indikátoraiból származik.
Egy hideg tél nem cáfolja a melegedést?
Nem. Az éghajlat hosszú távú átlag; egy-egy hidegebb év vagy tél belefér a trendbe, miközben az évtizedes irány egyértelműen felfelé mutat.
Szeretnéd felkészíteni az otthonod a melegebb nyarakra és a kiszámíthatóbb fűtésre? Töltsd ki a kérdőívünket, és személyre szabott javaslatot adunk.